Kb. 7 hónapos netes ismeretség után végre személyesen is találkoztunk Erikával, Gergővel és Vincenttel, akiket ezen blogunkon keresztül ismertünk meg. Nem csalódtunk: remek emberek, már ezért érdemes volt ezt a blogot elkezdeni írni!

Cuha-völgyében tett látogatásunk után tovább autókáztunk Dombóvárra.
Nagyon nagy hőség volt, Bubi végiglihegte az utat. Nagyon nagy volt a hőség, ezért többször meg kellett állni, a Cuha-völgye után 3-szor megálltunk még Dombóvárig. Hűtöttük őket, itattuk, árnyékos helyre vittük, de így is nagyon nehéz volt az út.
Végül jó pár órás út után megérkeztünk Dombóvárra.

Egész évben vártuk ezt a kirándulást, hogy végre újra itt csavaroghassunk. A tavaszi időjárás nem kedvezett nekünk, a több hétig tartó esőzés miatt hónapokig nem tudtunk ide kiruccanni. Szabadságunk alatt mégis sikerült egyet kirándulni itt.

Eltelt ismét egy év és mi újra a velencei Panoráma Kemping felé vettük az irányt. Az egész évben várva várt eseményt mi megfejeltük plusz egy nappal, mi már július 7.-én lementünk a kempingbe, holott csak 8.-án kezdődött a piknik. Ebben a bejegyzésben megpróbálom összefoglalni az 5 nap eseményeit.

Szégyenszemre erről a nagy eseményről csak ilyen megkésve írok. Félreértés ne essék: a nyaralás tökéletesen sikerült! Csak az történt, hogy annyira jó volt, hogy azt nem tudtuk még szavakba önteni. Félek, ez a néhány mondat sem fogja tudni visszaadni az átélt élményeket.

Barátaink, Kata és Tamás kutyája, egy 6 éves golden retriever, Pont. Szoktak találkozni, de most végre egy éjszakát is együtt tölthettek.
Bubi számára Pont egy isten: nagy, erős és elérhetetlen.